| |
|
|||
| ||||
|
| |
| Üdvözöllek a WIGWAM-on! | 2010 március 10, szerda 09:43 |
| |
|
Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Egyezmény Az itt olvasható szöveg, a 2001 novemberében aláírt,
PreambulumAz Európa Tanács tagállamai és a többi aláíró állam, Figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megteremtése; Felismerve a jelen Egyezményt aláíró többi állammal való együttműködés erősítésének fontosságát; Meggyőződve egy olyan közös büntetőjogi politika kialakításának szükségességéről, melynek elsődleges célja a társadalom védelmének biztosítása a számítástechnikai bűnözéssel szemben, többek között megfelelő jogszabályok elfogadásával és a nemzetközi együttműködés elősegítésével; Tudatában a digitalizáció, a konvergencia és a számítástechnikai hálózatok folyamatos globalizációja által előidézett mélyreható változásoknak; Tudatában annak a veszélynek, hogy a számítástechnikai rendszereket és az elektronikai információkat bűncselekmények elkövetésére is fel lehet használni, és a bűncselekményekkel összefüggő bizonyítékokat tárolhatják és továbbíthatják számítástechnikai hálózatok útján; Felismerve az államok és a magánszektor közötti együttműködés szükségességét a számítástechnikai bűnözés elleni harc területén, továbbá felismerve az információs technológiák használatához és fejlesztéséhez kapcsolódó törvényes érdekek védelmének szükségességét; Elfogadva, hogy a számítástechnikai bűnözés elleni hatékony küzdelem széles körű, gyors és jól működő nemzetközi együttműködést követel meg a büntető ügyek területén; Meggyőződve a jelen Egyezmény szükségességéről a számítástechnikai rendszerek, hálózatok és adatok hozzáférhetősége, sértetlensége és titkossága elleni cselekmények, valamint az ilyen rendszerek, hálózatok és adatok visszaélésszerű használatának megelőzésében, a jelen Egyezményben meghatározottaknak megfelelően büntetendővé nyilvánítva ezeket a cselekményeket, továbbá megalkotva a bűncselekményekkel szembeni hatékony fellépést lehetővé tevő, azok felderítését, nyomozását és üldözését mind nemzetközi, mind nemzeti szinten megkönnyítő megfelelő jogköröket, valamint elfogadva a gyors és megbízható nemzetközi együttműködést biztosító rendelkezéseket; Szem előtt tartva a büntetőjogi kényszerintézkedésekhez fűződő érdek és az alapvető emberi jogok védelme közötti megfelelő egyensúly biztosításának szükségességét, miként azt az Európa Tanács által 1950-ben elfogadott, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1966-ban elfogadott, a polgári jogi és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos más nemzetközi szereződések tartalmazzák, melyek megerősítik a véleménynyilvánítás szabadságához, a vélemény kifejtése miatti hátrányos következményektől való védelemhez való jogot, ide érve azt a jogot, hogy mindenki szabadon, határokra tekintet nélkül kereshessen, megszerezhessen és közölhessen bármilyen tartalmú eszmét és információt, továbbá a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogot; Figyelembe véve a személyes adatok védelméhez való jogot, miként azt többek között az Európa Tanács 1981-ben elfogadott, az automatikus feldolgozás során a személyes adatok védelméről szóló egyezménye meghatározza; Figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1989-ben elfogadott, a gyermekek jogairól szóló egyezményt, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által 1999-ben elfogadott, a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló egyezményt; Figyelembe véve az Európa Tanács hatályos egyezményeit a büntetőjogi együttműködés területén, valamint az Európa Tanács tagállamai és más államok között megkötött hasonló tárgyú egyezményeket, kiemelve azt, hogy a jelen Egyezmény célja a hivatkozott egyezmények kiegészítése annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye a számítástechnikai rendszerek és adatok vonatkozásában elkövetetett bűncselekményekkel összefüggő nyomozást és büntető eljárást, valamint lehetővé tegye a bűncselekmények elektronikus formában megjelenő bizonyítékainak összegyűjtését; Üdvözölve a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem területén a nemzetközi együttműködés és megértés további fejlesztésére irányuló, a közelmúltban tett kezdeményezéseket, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete, az OECD, az Európai Unió és a G-8-ak által meghozott intézkedéseket; Emlékeztetve a Miniszteri Bizottság R (85) 10. számú Ajánlására a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alkalmazása a távközlés hálózatok lehallgatására vonatkozó megkeresések kapcsán, az R (88) 2. számú Ajánlására a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatban elkövetett jogsértések elleni küzdelem érdekében hozandó intézkedésekről, az R (87) 15. számú Ajánlásra a személyes adatok rendőrségi felhasználására vonatkozó szabályozásról, az R (95) 4. számú Ajánlásra a személyes adatok védelméről a távközlési szolgáltatások terén, különös figyelemmel a távbeszélő szolgáltatásokra, az R (89) 9. számú Ajánlásra a számítógépekkel kapcsolatos bűncselekményekről, amely bizonyos számítástechnikai bűncselekmények meghatározása érdekében irányelveket tartalmaz a nemzeti jogalkotó részére, továbbá az R (95) 13. számú Ajánlásra az információs technológiával összefüggő büntető eljárásjogi problémákról; Tekintetbe véve az európai igazságügy-miniszterek 1997. június 10-11-i, XXI. Prágai Konferenciáján elfogadott 1. számú határozatot, mely a Miniszteri Bizottság számára javasolta a Büntetőjogi Problémákkal Foglalkozó Európai Bizottság (CDPC) által a nemzeti büntető jogalkotás közelítése és a számítástechnikai bűncselekményekkel szembeni hatékony nyomozati eszközök felhasználásának lehetővé tétele érdekében a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos tevékenységének támogatását, valamint az európai igazságügy-miniszterek 2000. június 8-9-i XXIII. Konferenciája során elfogadott 3. számú határozatot, mely az erőfeszítéseik folytatására ösztönözte a tárgyaló feleket annak érdekében, hogy megfelelő megoldásokat találjanak az Egyezményhez csatlakozó államok számának növelése érdekében, egyben elismerve a számítástechnikai bűnözés elleni harc sajátos követelményeit figyelembe vevő, gyors és hatékony nemzetközi együttműködés eszközei megteremtésének szükségességét; Figyelembe véve az új információs technológiák fejlődésével kapcsolatban az Európa Tanács értékein és normáin alapuló közös megoldások kidolgozására vonatkozó, az Európa Tanács állam-és kormányfőinek az 1997. október 10-11. között Strasbourgban megtartott Második Találkozójukon elfogadott akcióprogramot; Megállapodtak az alábbiakban:
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK1. Cikk MeghatározásokJelen Egyezmény alkalmazása szempontjából a következő kifejezés:
NEMZETI SZINTEN MEGHOZANDÓ INTÉZKEDÉSEK
I. FEJEZET BÜNTETŐ ANYAGI JOG I. cím A számítástechnikai rendszer és a számítástechnikai adatok hozzáférhetősége, sértetlensége és titkossága elleni bűncselekmények
2. Cikk Jogtalan belépés Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a számítástechnikai rendszerbe vagy egy részébe történő jogosulatlan és szándékos belépés. A Fél kikötheti, hogy a bűncselekményt a biztonsági intézkedések megsértésével vagy a számítástechnikai adatok megszerzésére irányuló, illetőleg más bűnös szándékkal vagy egy másik számítástechnikai rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre vonatkozóan kövessék el. Jogtalan kifürkészés Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a számítástechnikai rendszeren belüli, a számítástechnikai rendszerből származó vagy a számítástechnikai rendszerbe irányuló számítástechnikai adatoknak nem nyilvános továbbítása során technikai eszközök felhasználásával történő jogosulatlan és szándékos kifürkészése, ideértve az ilyen számítástechnikai adatokat továbbító, a számítástechnikai rendszerből származó elektromágneses sugárzást. A Fél kikötheti, hogy a bűncselekményt bűnös szándékkal vagy egy másik számítástechnikai rendszerhez kapcsolódó számítástechnikai rendszerre vonatkozóan kövessék el. Az adatok sértetlensége elleni cselekmény 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a számítástechnikai adatok jogosulatlan és szándékos megkárosítása, törlése, megrongálása, megváltoztatása vagy megsemmisítése. 2. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy kiköti, hogy az 1. bekezdésben meghatározott cselekmény eredményeként jelentős kár következzen be. A rendszer sértetlensége elleni cselekmény Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a számítástechnikai rendszer működésének számítástechnikai adatok bevitelével, továbbításával, megkárosításával, törlésével, megrongálásával, megváltoztatásával vagy megsemmisítésével való, jogosulatlan és szándékos, jelentős akadályozása. Visszaélés eszközökkel 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön az alábbi cselekmények jogosulatlan és szándékos elkövetése:
2. Jelen Cikkben foglaltak nem alapozzák meg a büntetőjogi felelősséget abban az esetben, ha a jelen Cikk 1. bekezdésében foglalt előállításnak, értékesítésnek, felhasználás céljából való megszerzésnek, az ország területére való behozatalnak, forgalomba hozatalnak vagy más módon történő hozzáférhetővé tételnek nem célja a jelen Egyezmény 2-5. Cikkében meghatározott bűncselekmény elkövetése, mint például az engedélyezett kísérlet vagy valamely számítástechnikai rendszer védelme. 3. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a jelen Cikk 1. bekezdését, feltéve, hogy a fenntartás nem a jelen Cikk 1. bekezdése a) pontjának ii alpontjában meghatározott értékesítésre, forgalomba hozatalra vagy más módon történő hozzáférhetővé tételre vonatkozik. Számítástechnikai bűncselekmények 7. Cikk Számítástechnikai hamisítás Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a számítástechnikai adatoknak olyan, jogosulatlan és szándékos bevitele, megváltoztatása, törlése vagy megsemmisítése, melynek eredményeként nem valódi adatok jönnek létre, és melynek az a célja, hogy úgy lehessen azokat figyelembe venni vagy jogszerű célra felhasználni, mintha valódi adatok lennének, függetlenül attól a ténytől, hogy az adatok közvetlenül olvashatók vagy érthetők. A Fél a belső jogában kikötheti, hogy csalárd szándék vagy hasonló tartalmú bűnös szándék fennállása alapozza meg a büntetőjogi felelősséget. Számítástechnikai csalás Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a másnak jogosulatlanul és szándékosan történő vagyoni károkozás, amelyet
anyagi haszon saját vagy más részére történő jogosulatlan megszerzése szándékával követnek el. A számítástechnikai adatok tartalmával kapcsolatos bűncselekmények 9. Cikk Gyermek-pornográfiával kapcsolatos bűncselekmények 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljenek a következő cselekmények, amennyiben azokat jogosulatlanul és szándékosan követik el:
2. A jelen Cikk 1. bekezdése vonatkozásában „gyermek-pornográfia” bármely olyan pornográf termék, mely vizuális úton ábrázol:
3. A jelen Cikk 2. bekezdése tekintetében „kiskorú” az a személy, aki még nem töltötte be 18. életévét. A Fél alacsonyabb korhatárt is meghatározhat, amelynek azonban el kell érnie legalább a 16. életévet. 4. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a jelen Cikk 1. bekezdésének d) és e) pontját, 2. bekezdésének b) és c) pontját. Szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények 10. Cikk Szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a Fél törvényhozása által az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezményben és az azt felülvizsgáló Párizsban, 1971. június 24-én megkötött Egyezményben, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló Egyezményben, a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzői Jogi Szerződésében foglalt és a Fél által elfogadott kötelezettségeknek megfelelően meghatározott szerzői jogok - kivéve a fenti szerződésekben megállapított személyhez fűződő jogok - megsértése, amennyiben azt szándékosan, kereskedelmi méretekben és számítástechnikai rendszer útján követik el. 2. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a Fél törvényhozása által az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezményben, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló Egyezményben, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének az előadásokról és a hangfelvételekről szóló szerződésében foglalt és a Fél által elfogadott kötelezettségeknek megfelelően meghatározott szomszédos jogok - kivéve a fenti szerződésekben megállapított személyhez fűződő jogok - megsértése, amennyiben azt szándékosan, kereskedelmi méretekben és számítástechnikai rendszer útján követik el. 3. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy egy szűk körben a jelen Cikk 1. és 2. bekezdésében foglaltak vonatkozásában eltekint a büntetőjogi felelősség megállapításától feltéve, hogy más hatékony jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre, valamint, hogy ez a fenntartás nem ellentétes az 1. és 2. bekezdésekben hivatkozott nemzetközi szerződések alapján a Felet terhelő kötelezettségekkel. Egyéb felelősségi és büntetési formák 11. Cikk Kísérlet és részesség 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a jelen Egyezmény 2-10. Cikkeiben meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódó, a bűncselekmény elkövetése érdekében szándékosan megvalósított részesség. 2. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy - belső jogával összhangban - bűncselekménynek minősüljön a jelen Egyezmény 3-5., 7., 8. Cikkben, 9. Cikk 1. bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott bűncselekmények elkövetésének szándékos kísérlete. 3. A Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy részben vagy egészben nem alkalmazza a jelen Cikk 2. bekezdését. Jogi személyek felelőssége 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a jelen Egyezményben foglalt bűncselekményekkel kapcsolatban a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, ha azt olyan természetes személy - akár saját nevében eljárva, akár a jogi személy egyik szervének tagjaként eljárva - követi el a jogi személy javára, aki vezető jogkörrel rendelkezik a jogi személyen belül, mely jogkörnek az alapja
2. Az 1. bekezdésben már meghatározott eseten túl mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, melyek biztosítják, hogy a jogi személy felelősségre vonható legyen abban az esetben is, ha az 1. bekezdésben említett természetes személy részéről gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés elmulasztása teszi lehetővé, hogy a felügyelete alá tarozó természetes személy a jogi személy javára elkövesse a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekményeket. 3. A Fél jogi alapelveivel összhangban a jogi személy felelőssége lehet büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi. 4. A jogi személy felelősségének megállapítása nem zárja ki a bűncselekményt elkövető természetes személy büntetőjogi felelősségének megállapítását. Büntetések és intézkedések 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a 2-11. Cikkben meghatározott bűncselekmények miatt arányos, hatékony, és visszatartó erejű büntetéseket, ideértve a szabadságelvonó büntetéseket is, lehessen alkalmazni. 2. Mindegyik Szerződő Fél biztosítja, hogy arányos, hatékony, és visszatartó erejű büntetőjogi, illetőleg nem büntetőjogi szankciókkal vagy intézkedésekkel, ideértve a pénzügyi szankciókat is, lehessen sújtani azokat a jogi személyeket, amelyek felelősségét a 12. Cikk alkalmazásával állapították meg.
BÜNTETŐ ELJÁRÁSI JOG I. Cím Közös szabályok 14. Cikk Az eljárásjogi intézkedések alkalmazási köre 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek a jelen fejezetben meghatározott jogkörök és eljárások megteremtéséhez szükségesek egy egyedi bűnügyi nyomozás vagy a büntetőeljárás érdekében. 2. A 21. Cikkben foglalt ellenkező rendelkezés hiányában mindegyik Szerződő Fél alkalmazza a jelen címben meghatározott jogköröket és eljárásokat:
3.
Garanciák és biztosítékok 1. Mindegyik Szerződő Fél biztosítja, hogy a jelen fejezetben meghatározott jogkörök és eljárások megteremtése, bevezetése és alkalmazása során figyelembe veszi a belső jogában meghatározott biztosítékokat és garanciákat, melyek érvényre kell, hogy juttassák az arányosság elvét és lehetővé kell, hogy tegyék az emberi jogok és szabadságok megfelelő védelmét, különösen azokét a jogokét, melyeket az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményében (1950) és az Egyesült Nemzetek Szövetségének a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (1966), valamint más, az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi szerződésben meghatározott és a Fél által vállalt kötelezettségekkel összefüggésben iktatott be jogrendszerébe.
2. Ha ez az érintett jogkör vagy eljárás természete miatt indokoltnak tűnik, a biztosítékok és garanciák többek között az eljárás vagy a jogkör alkalmazási időtartamát, alkalmazási köre korlátozását, illetőleg alkalmazását alátámasztó indokok meglétét, valamint bírói vagy más független szervezet általi felülvizsgálatát is jelenthetik.
3. Mindegyik Szerződő Fél megvizsgálja a jelen fejezetben meghatározott jogköröknek és eljárásoknak a harmadik személy jogaira, jogos érdekeire és felelősségére gyakorolt hatását, ha ez összeegyeztethető a közérdekkel, különösen az igazságszolgáltatás megfelelő működésével. A tárolt számítástechnikai adatok gyors megőrzése 16. Cikk A tárolt számítástechnikai adatok gyors megőrzése 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóságainak, hogy elrendeljék vagy más módon kikényszerítsék a számítástechnikai rendszerben tárolt, meghatározott számítástechnikai adatok, ideértve a forgalomra vonatkozó adatok, gyors megőrzését, ha alappal feltételezhető, hogy azok ki vannak téve a módosulás vagy a megsemmisülés veszélyének. 2. Amennyiben a Fél az 1. bekezdés alkalmazása érdekében, határozattal arra utasít egy személyt, hogy őrizze meg a birtokában vagy az ellenőrzése alatt lévő meghatározott tárolt adatokat, akkor a Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezhesse ezt a személyt a fenti adatoknak addig az időtartamig, de legfeljebb kilencven napig, történő megőrzésére és épségének megóvására, mely időtartam a hatóság részére az adatok átadására kötelezéshez szükséges. A Fél az intézkedés ismételt elrendelését is lehetővé teheti. 3. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze az adatokat őrző személyt vagy más, az adatok megőrzésére köteles személyt a fenti eljárás alkalmazásának a belső jog által meghatározott időtartamig történő titokban tartására. 4. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek.
A forgalomra vonatkozó adatok gyors megőrzése és részbeni átadása 1. A forgalomra vonatkozó adatok 16. Cikk szerinti megőrzésének lehetővé tétele érdekében, mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy:
2. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek. Közlésre kötelezés 18. Cikk Közlésre kötelezés 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy kötelezhessék:
2. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek. 3. Jelen Cikk alkalmazásában az „előfizetőre vonatkozó adat” bármely olyan számítástechnikai adat formájában vagy más formában megjelenő, egy szolgáltató által birtokolt, a szolgáltatásaira előfizetőkkel kapcsolatos, a tartalomra vagy a forgalomra vonatkozó adatoktól eltérő információ, mely lehetővé teszi, hogy megállapítsák:
A tárolt számítástechnikai adatok lefoglalása és átvizsgálása 19. Cikk A tárolt számítástechnikai adatok lefoglalása és átvizsgálása 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy átvizsgálják vagy más hasonló módon hozzáférjenek a területükön található:
2. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsa, hogy amikor a hatóságai az 1. bekezdés a) pontjában foglalt intézkedések alkalmazásával átvizsgálnak vagy más hasonló módon hozzáférnek egy meghatározott számítástechnikai rendszerhez vagy annak egy részéhez, és alappal feltételezhetik, hogy a keresett adatokat a területén található más számítástechnikai rendszerben vagy annak egy részében tárolják, és ezek az adatok a kiinduló rendszerből jogszerűen elérhetőek vagy a kiinduló rendszer számára hozzáférhetőek, akkor az említett hatóságok haladéktalanul kiterjeszthessék az átvizsgálást vagy a más hasonló módon történő hozzáférést a másik rendszerre is. 3. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy lefoglalják vagy más hasonló módon megszerezzék azokat a számítástechnikai adatokat, melyekhez az 1. vagy a 2. bekezdésben foglaltak alkalmazásával fértek hozzá. Ezek az intézkedések a következő jogosultságokat foglalják magukba:
4. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy kötelezhessék a számítástechnikai rendszer működését vagy a számítástechnikai adatok védelme érdekében alkalmazott intézkedéseket ismerő személyeket, hogy megadják az ésszerűen szükséges mindazon tájékoztatást, mely lehetővé teszi az 1. és 2. bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazását. 5. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkben foglalt rendelkezéseknek. A számítástechnikai adatok valós idejű összegyűjtése 20. Cikk A forgalomra vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtése 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy 2. Amennyiben a Fél, belső jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azokat a jogalkotási és más intézkedéseket, melyek a területén továbbított meghatározott kommunikációkkal kapcsolatos forgalomra vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtésének vagy rögzítésének biztosításához szükségesek a területén található technikai eszközök alkalmazásával. 3. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze a szolgáltatókat a jelen Cikkben meghatározott jogkörök tényleges alkalmazásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb információknak a titokban tartására. 4. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkekben foglalt rendelkezéseknek. A tartalomra vonatkozó adatok kifürkészése 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a belső jogban meghatározandó súlyos bűncselekmények csoportjával összefüggésben feljogosítsa az illetékes hatóságait, hogy 2. Amennyiben a Fél, belső jogának alapelveire tekintettel, nem fogadhatja el az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, azok helyett megteheti azokat a jogalkotási és más intézkedéseket, amelyek a területén továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtésének vagy rögzítésének biztosításához szükségesek a területén található technikai eszközök alkalmazásával. 3. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy kötelezze a szolgáltatókat a jelen Cikkben meghatározott jogkörök tényleges alkalmazásának, valamint azzal kapcsolatos egyéb információknak a titokban tartására. 4. A jelen Cikkben meghatározott jogköröket és eljárásokat alá kell rendelni a 14. és 15. Cikkekben foglalt rendelkezéseknek. JOGHATÓSÁG 22. Cikk Joghatóság 1. Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 2-11. Cikkében foglaltaknak megfelelően meghatározott bűncselekmények vonatkozásában, amennyiben a bűncselekményeket:
2. Mindegyik Szerződő Fél fenntarthatja magának azt a jogot, hogy nem alkalmazza, vagy csak meghatározott esetben vagy feltételek között alkalmazza az 1. bekezdés b-d pontjában foglalt joghatóságra vonatkozó szabályokat vagy bármely részét a fenti pontoknak. 3. Mindegyik Szerződő Félnek meg kell tennie azokat az intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítsa joghatóságát a jelen Egyezmény 24. Cikkének 1. bekezdésében foglalt bűncselekmények vonatkozásában, ha a bűncselekmény feltételezett elkövetője a területén tartózkodik, és a kiadatási kérelem kizárólag az elkövető állampolgársága miatt nem teljesíthető a másik Fél részére. 4. Jelen Egyezmény rendelkezéseit nem lehet akként értelmezni, hogy az kizárja a Fél belső joga szerint meghatározott büntetőjogi joghatóságának gyakorlását. 5. Ha több Fél joghatósága is kiterjed a jelen Egyezményben meghatározott feltételezett bűncselekményre, akkor az érintett Felek, ha az célszerűnek mutatkozik, tárgyalást folytatnak annak érdekében, hogy eldöntsék, hogy melyik az a Fél, amelyik megfelelőbben tudja lefolytatni az eljárást. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS I. FEJEZET ALAPELVEK I. Cím A nemzetközi együttműködésre vonatkozó alapelvek 23. Cikk A nemzetközi együttműködésre vonatkozó alapelvek A Felek, a jelen részben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, és a büntetőjogi tárgyú nemzetközi együttműködésekre vonatkozó nemzetközi szerződéseket, valamint az egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodásokat, továbbá a nemzeti jogaikat alkalmazva, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetőleg bármely bűncselekményre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtése érdekében. Kiadatás 24. Cikk Kiadatás 1.
2. A jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekményeket úgy kell tekinteni, mint amelyekre kiterjed, mint a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményekre, a Felek között hatályban lévő kiadatási szerződés. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezeket a bűncselekményeket, mint a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményeket, beiktatják a közöttük megkötendő valamennyi kiadatási szerződésbe. 3. Ha a Fél szerződés meglététől teszi függővé a kiadatást, és olyan Fél intéz hozzá kiadatási kérelmet, amelyikkel nem kötött kiadatási szerződést, akkor a jelen Egyezményt a kiadatás jogi alapjaként veheti figyelembe a jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében. 4. A Felek, akik a kiadatást nem teszik szerződés meglététől függővé, a jelen Cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekményeket, mint közöttük a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményeket ismerik el. 5. A kiadatásnak a megkeresett Fél belső jogában vagy a hatályban lévő kiadatási szerződésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve azokat az okokat is, melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja a kiadatási kérelem teljesítését. 6. Ha a jelen Cikk 1. bekezdésében említett bűncselekmények vonatkozásában kizárólag a kiadni kért személy állampolgársága alapján vagy azért tagadják meg a kiadatást, mert a megkeresett Fél saját joghatósága alá tartozónak ítéli a bűncselekményt, akkor a megkeresett Fél, a megkereső Fél kérelmére, az eljárás lefolytatása érdekében a saját, hatáskörrel rendelkező hatóságai elé terjeszti az ügyet, és megfelelő időn belül beszámol a megkereső Félnek az ügy eredményéről. Az említett hatóságok a nyomozás és az eljárás lefolytatása, valamint a döntés meghozatala során a megkeresett Félnek a hasonló jellegű bűncselekményekre irányadó szabályai szerint járnak el. 7.
A jogsegély általános alapelvei 25. Cikk A jogsegély általános alapelvei 1. A Felek a lehető legszélesebb körben jogsegélyt nyújtanak egymásnak a számítástechnikai rendszerekkel és adatokkal kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó nyomozások és eljárások során, illetőleg bármely bűncselekményre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtése érdekében. 2. Mindegyik Szerződő Fél egyaránt megteszi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen a 27-35. Cikkben foglalt kötelezettségeknek. 3. Sürgős esetben mindegyik Szerződő Fél előterjeszthet gyors kommunikációs csatornákon keresztül – mint például az elektronikus levél vagy a fax - jogsegély kérelmeket és arra vonatkozó tájékoztatásokat, amennyiben ezek a csatornák biztosítják a közlés biztonságát és azonosíthatóságát (ide értve, amennyiben szükséges, a kódolást is), és a megkeresett Fél kérelmére hivatalos úton is megerősíti azokat. A megkeresett Fél átveszi a jogsegély kérelmeket, és gyors kommunikációs csatornákon keresztül válaszol azokra. 4. Amennyiben a jelen Rész Cikkei kifejezetten másként nem rendelkeznek, a jogsegélynek a megkeresett Fél belső jogában vagy az alkalmazandó jogsegély-szerződésekben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, ideértve azon indokokat is melyek alapján a megkeresett Fél megtagadhatja az együttműködést. A megkeresett Fél nem tagadhatja meg a jogsegélyt kizárólag azon indok alapján, hogy a kérelem olyan, a 2-11. Cikkben meghatározott bűncselekménnyel kapcsolatos, melyet a megkeresett Fél pénzügyi bűncselekménynek tekint. 5. Ha a megkeresett Fél, jelen rész rendelkezéseinek megfelelően, jogosult arra, hogy a jogsegély teljesítését a cselekmény mindkét Fél részéről fennálló büntethetőségétől tegye függővé, akkor ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a bűncselekmény alapjául szolgáló cselekmény, melyre a jogsegély iránti kérelem vonatkozik, a megkeresett Fél belső jogában bűncselekménynek minősül függetlenül attól, hogy a megkereső Fél ugyanabba a bűncselekményi kategóriába sorolja-e a cselekményt vagy ugyanazon elnevezéssel illeti-e.
Közvetlen információcsere
1. A Fél, belső joga által meghatározott keretek között és előzetes megkeresés hiányában is, közölheti egy másik Féllel a saját nyomozása során megszerzett információkat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ezzel segíthet a címzett Félnek a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekre vonatkozó nyomozások vagy eljárások elrendelésében és megfelelő lefolytatásában, vagy amennyiben ezek az információk azt eredményezhetik, hogy ez a Fél a jelen részben foglalt együttműködés iránti kérelmet terjesszen elő. 2. Az információk átadása előtt az átadó Fél kérheti az információk titokban tartását, vagy azoknak meghatározott feltételekhez kötött felhasználását. Ha a címzett Fél nem tud eleget tenni a fenti kérelemnek, tájékoztatnia kell erről az átadó Felet, aki dönt arról, hogy az információkat mindezek ellenére átadja-e. Ha a címzett Fél a megszabott feltételek szerint elfogadja az információkat, akkor ezt követően a feltételek szerint kell eljárnia. Jogsegélykérelemmel kapcsolatos eljárások hatályos nemzetközi megállapodások hiányában 27. Cikk Jogsegélykérelemmel kapcsolatos eljárás hatályos nemzetközi megállapodások hiányában 1. Jogsegélyszerződés vagy a megkereső Fél és a megkeresett Fél között hatályban lévő egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodás hiányában jelen Cikk 2-10. bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Jelen Cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni, amennyiben létezik hasonló jellegű jogi szabályozás vagy megállapodás, kivéve ha az érintett Felek azok helyett a jelen Cikkben foglalt rendelkezések részleges vagy teljes alkalmazása mellett döntöttek. 2.
3. A jelen Cikkben foglalt jogsegélykérelmeket a megkereső Fél által meghatározott eljárás szerint kell teljesíteni, kivéve ha az nem egyeztethető össze a megkeresett Fél jogi szabályozásával. 4. A 25. Cikk 4. bekezdésében foglalt megtagadási okokon felül, a megkeresett Fél az alábbi esetekben is megtagadhatja a jogsegélyt:
5. A megkeresett Fél elhalaszthatja a kérelemben meghatározott intézkedések végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy azok hátrányosan befolyásolják a hatóságai által folytatott nyomozást vagy eljárást. 6. Az együttműködés megtagadását vagy elhalasztását megelőzően a megkeresett Fél, miután az adott eset kapcsán egyeztetett a megkereső Féllel, megvizsgálja, hogy részben vagy az általa szükségesnek tartott feltételek betartása mellett tudja-e teljesíteni a jogsegélyt. 7. A megkeresett Fél haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Felet a jogsegélykérelemmel kapcsolatos döntéséről. A megkeresett Fél köteles megindokolni a kérelem teljesítését esetlegesen megtagadó vagy esetlegesen elhalasztó döntését. A megkeresett Fél tájékoztatja a megkereső Felet a jogsegélykérelem teljesítését jelentősen késleltető vagy azt lehetetlenné tevő bármilyen körülményről. 8. A megkereső Fél kérheti, hogy a megkeresett Fél tartsa titokban mind a jelen Cikk alapján előterjesztett jogsegélykérelem tényét, mind annak tárgyát, kivéve amennyiben az a kérelem teljesítéséhez szükséges. Ha a megkeresett Fél nem tud eleget tenni a titkosítási kérelemnek, haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a megkereső Felet, aki dönt arról, hogy kéri-e mindezek ellenére a jogsegélykérelem teljesítését.
Titkosság és a felhasználás korlátozása
3. Ha a megkereső Fél nem tudja teljesíteni a 2. bekezdésben meghatározott feltételeket, haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a megkeresett Felet, aki dönt arról, hogy mindezek ellenére átadja-e az információkat vagy sem. Ha a megkereső Fél elfogadja a feltételeket, akkor ezt követően a feltételek szerint köteles eljárni. 4. A Fél, aki a 2. bekezdésben meghatározott feltételek szerint ad át információkat és tárgyakat, kérheti, hogy a másik Fél a feltételekkel kapcsolatban pontosan közölje, hogy az információkat és a dolgokat mire kívánja felhasználni. KÜLÖNÖS RENDELEKZÉSEK I. Cím Ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos jogsegély 29. Cikk Tárolt számítástechnikai adatok gyors megőrzése 1. A Fél megkeresheti a másik Felet, hogy rendelje el vagy más módon kényszerítse ki a területén található számítástechnikai rendszer útján tárolt adatok gyors megőrzését, mely adatokkal kapcsolatban a megkereső Fél jogsegélykérelmet kíván előterjeszteni ezen adatok átvizsgálása vagy azokhoz más hasonló módon való hozzáférés, azok lefoglalása vagy más hasonló módon való megszerzése, illetőleg átadása érdekében. 2. Az 1. bekezdés alapján előterjesztett megőrzés iránti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
3. A megkeresett Fél, a másik Fél által előterjesztett kérelem megérkezését követően, megteszi mindazokat az intézkedéseket, melyek belső jogával összhangban a meghatározott adatok megőrzésére vonatkozó eljárás haladéktalan lefolytatásához szükségesek. A kérelemre történő válaszadással kapcsolatban a megőrzésnek nem előzetes feltétele a cselekmény mindkét Fél részéről fennálló büntethetősége. 4. A Fél, aki a tárolt adatok átvizsgálására vagy más hasonló módon való hozzáférésre, a lefoglalásra vagy más hasonló módon való megszerzésre, illetőleg az átadásra vonatkozó megkeresésre történő válaszadás előzetes feltételeként megköveteli a mindkét Fél részéről fennálló büntethetőséget, a jelen Egyezmény 2-11. Cikkeiben meghatározott bűncselekményektől különböző bűncselekmények vonatkozásában fenntarthatja magának azt a jogot, hogy elutasítja a jelen Cikken alapuló megőrzésre vonatkozó kérelmet abban az esetben, ha alappal feltételezheti, hogy az adatok átadásakor nem teljesül majd a mindkét Fél részéről fennálló büntethetőségi feltétel. 5. A megőrzési kérelem teljesítése továbbá kizárólag abban az esetben tagadható meg:
6. Ha a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy az egyszerű megőrzés nem biztosítja megfelelően az adatok későbbi hozzáférhetőségét, vagy veszélyezteti a megkereső Fél nyomozásának titkosságát, illetőleg más módon hátrányosan befolyásolja azt, ebben az esetben haladéktalanul értesíti a megkereső Felet, aki dönt arról, hogy kéri-e mindezek ellenére a kérelem teljesítését. a) a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett Fél politikai bűncselekménynek, vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő cselekménynek tekint; b) a megkeresett Fél úgy ítéli meg, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekeit. II. Cím A nyomozati cselekményekkel kapcsolatos jogsegély 31. Cikk A tárolt adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogsegély 1. A Fél megkeresheti a másik Felet, hogy vizsgálja át vagy más hasonló módon férjen hozzá, foglalja le vagy más hasonló módon szerezze meg, vagy adja át a területén található számítástechnikai rendszer útján tárolt adatokat, ideértve a 29. Cikkben foglaltaknak megfelelően megőrzött adatokat is. 2. A megkeresett Fél a 23. Cikkben hivatkozott nemzetközi okmányokban, megállapodásokban, és a nemzeti jogokban foglaltakat alkalmazva, a jelen részben meghatározott rendelkezésekkel összhangban teljesíti a megkeresést. 3. A megkeresést a lehető legrövidebb időn belül kell teljesíteni:
A tárolt adatokhoz való hozzáférés határokra tekintet nélkül, hozzájárulás vagy a nyilvánosság számára való hozzáférhetőség esetén A Fél a másik Fél engedélye nélkül:
A forgalomra vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtésével kapcsolatos jogsegély 1. A Szerződő Felek kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a területükhöz kötődő, számítástechnikai rendszer útján továbbított meghatározott kommunikációval összefüggő forgalomra vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtésében. A segítségnyújtás, a 2. bekezdésben meghatározott követelmények alapján, a belső jog feltételei és eljárásai szerint történik. 2. Mindegyik Szerződő Fél segítséget nyújt legalább azon bűncselekményekkel kapcsolatban, melyekhez hasonló, a belső jogban szabályozott bűncselekmény esetén a forgalomra vonatkozó adatokat is valós időben össze lehet gyűjteni. A tartalomra vonatkozó adatok kifürkészésére vonatkozó jogsegély A Felek, megállapodásaik és belső jogi szabályozásuk által lehetővé tett mértékben, kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a számítástechnikai rendszer útján továbbított meghatározott kommunikációk tartalmára vonatkozó adatok valós idejű összegyűjtésében és rögzítésében. A 24/7 hálózat 35. Cikk A 24/7 hálózat 1. Mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy éjjel-nappal, a hét minden napján elérhető kapcsolattartási pontot, annak érdekében, hogy lehetővé tegye a számítástechnikai adatokkal és rendszerrel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó nyomozásokkal, vagy a bűncselekményekre vonatkozó elektronikus bizonyítékok összegyűjtésével kapcsolatos azonnali segítségnyújtást. Ez a segítségnyújtás felöleli a következő intézkedések megkönnyítését, vagy, ha azt a belső jog és a gyakorlat lehetővé teszi, közvetlen foganatosítását:
2.
3. A hálózat működtetésének megkönnyítése érdekében mindegyik Szerződő Fél biztosítja a megfelelően képzett és felszerelt személyzetet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. Cikk Aláírás és hatályba lépés 1. Jelen Egyezmény az Európa Tanács tagállamai valamint az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamok részére áll nyitva aláírásra. 2. A jelen Egyezményt megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni lehet. A megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni. 3. Jelen Egyezmény hatályba lépésének napja az azon időpontot követő három hónapos időszak lejárta utáni naptári hónap első napja, amikor öt Állam, közülük legalább három az Európa Tanács tagja, egyetértését fejezte ki azzal, hogy ez az Egyezmény az 1. és 2. bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kötelező legyen számára. 4. Mindazon aláíró Államok vonatkozásában, akik egyetértésükkel ezt követően ismerik el kötelezőnek magukkal szemben az Egyezményt, az Egyezmény 1. és 2. bekezdésében foglaltaknak megfelelő, a kötelező erővel való egyetértés kinyilvánításától eltelt három hónapos időszakot követő naptári hónap első napján lép hatályba az Egyezmény.
Csatlakozás az Egyezményhez 1. Jelen Egyezmény hatályba lépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, az Egyezmény Szerződő Államaival folytatott konzultáció és a Szerződő Államok képviselői egyhangú határozata alapján csatlakozásra kérhet fel minden olyan Államot, mely nem tagja az Európa Tanácsnak és nem vett részt az Egyezmény kidolgozásában. A döntést az Európa Tanács Alapszabályának 20. d) Cikke alapján hozott többségi határozat, és a Miniszteri Bizottságban képviseletre jogosult Szerződő Államok képviselői egyhangú határozata alapján kell meghozni. 2. Az Egyezményhez az 1. bekezdés alapján csatlakozó Államok vonatkozásában az Egyezmény a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezés időpontjától eltelt három hónapos időszakot követő naptári hónap első napján lép hatályba. Területi alkalmazás 1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával minden Állam megnevezheti azt a területet vagy területeket, ahol a jelen Egyezményt alkalmazni fogják. 2. Mindegyik Állam bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti a jelen Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott más területre. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő naptári hónap első napján lép hatályba. 3. Az 1. és 2. bekezdés alapján a nyilatkozatban meghatározott terület vonatkozásában tett bármely nyilatkozatot a Főtitkárhoz címzett értesítéssel vissza lehet vonni. A visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő naptári hónap első napján lép hatályba.
Az Egyezmény hatása 1. Jelen Egyezmény kiegészíti a Felek között fennálló kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat, illetve szerződéseket, ideértve a következő egyezményeket is: - a Strasbourgban, 1957. december 13-án kelt, Európai kiadatási egyezményt [ESZS N 24] - a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyről szóló európai egyezményt [ESZS N 30] - a Strasbourgban, 1978. március 17-én kelt, a Kölcsönös Bűnügyi Jogsegélyről szóló európai egyezmény Kiegészítő jegyzőkönyvét [ESZS N 99]
2. Ha két vagy több Fél a jelen Egyezmény által szabályozott kérdésekre vonatkozóan korábban már kötött egymással szerződést vagy megállapodást, vagy más módon rendezték kapcsolataikat ezen tárgykör vonatkozásában, vagy a későbbiekben teszik ezt meg, akkor lehetőségük van arra is, hogy a jelen Egyezmény helyett az említett szerződést vagy megállapodást alkalmazzák, illetőleg a kapcsolatuk szabályai szerint járjanak el. Ha a Felek az Egyezmény rendelkezéseitől eltérően alakították ki a jelen Egyezmény által szabályozott kérdéseket érintő kapcsolataikat, akkor biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolatuk összeegyeztethető legyen az Egyezmény alapelveivel és céljaival. 3. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érinti a Fél egyéb jogait, kötelezettségeit, korlátozásait, felelősségét.
Nyilatkozatok Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában kijelentheti, hogy biztosítja magának azt a lehetőséget, hogy a 2. és 3. Cikkben, a 6. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában, a 7. Cikkben, a 9. Cikk 3. bekezdésében, valamint a 27. Cikk 9. bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételeken túl egy vagy több további feltételt követeljen meg az adott esetben.
Szövetségi záradék 1. A Szövetségi Állam fenntarthatja magának azt a jogot, hogy a jelen Egyezmény II. Részében meghatározott kötelezettségeket olyan mértékben tartja tiszteletben, amennyiben azok összeegyeztethetők a központi kormányzat és a tagállamok, vagy más hasonló területi egységek viszonyát meghatározó alapvető elvekkel, feltéve, hogy biztosított a Szövetségi Állam együttműködése a III. Részben meghatározottak szerint. 2. Ha a Szövetségi Állam az 1. bekezdés alapján fenntartást tesz, a fenntartás rendelkezéseit nem fogalmazhatja meg akként, hogy azzal kizárja vagy jelentősen korlátozza a II. Részben meghatározottak alapján fennálló kötelezettségeit. A Szövetségi Államnak széleskörű és hatékony eszközöket kell biztosítania annak érdekében, hogy lehetővé tegye a II. Részben meghatározott intézkedések megtételét. 3. Az Egyezmény azon rendelkezéseit illetően, melyek alkalmazása az egyes tagállamok vagy más hasonló területi egységek törvényalkotási jogkörébe tartozik, melyek a szövetségi alkotmányos rendszer alapján nem kötelesek jogalkotási intézkedéseket hozni, a szövetségi kormányzat támogató véleményét kifejezve megismerteti a tagállamok illetékes hatóságait az említett rendelkezésekkel, ösztönözve őket azok alkalmazását lehetővé tevő intézkedések elfogadására. Fenntartások Az Egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával mindegyik Állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett írásbeli nyilatkozatában a 4. Cikk 2. bekezdésében, a 6. Cikk 3. bekezdésében, a 9. Cikk 4. bekezdésében, a 10. Cikk 3. bekezdésében, a 11. Cikk 3. bekezdésében, a 14. Cikk 3. bekezdésében, a 22. Cikk 2. bekezdésében, a 29. Cikk 4. bekezdésében, valamint a 41. Cikk 1. bekezdésében meghatározott fenntartásokat teheti. Más fenntartást nem lehet tenni. Fenntartások hatálya és visszavonása 1. A Fél jogosult a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartás részleges vagy teljes visszavonására az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozat útján. A visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat kézhezvétele időpontjában lép hatályba. Ha a nyilatkozat meghatározza, hogy a fenntartás visszavonása egy meghatározott időpontban lép hatályba, és ez a Főtitkár által történt kézhezvételt követő időpont, akkor a visszavonás a meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. 2. A Fél a 42. Cikkben foglaltakkal összhangban tett fenntartását, amint a körülmények lehetővé teszik, részben vagy egészben visszavonja. 3. Az Európa Tanács Főtitkára rendszeresen tájékoztatást kérhet a 42. Cikkben foglaltaknak megfelelően egy vagy több fenntartást tett Féltől a fenntartás vagy fenntartások visszavonásának lehetséges esélyeiről.
Módosítások 1. Mindegyik Szerződő Fél indítványozhatja a jelen Egyezmény módosítását; az Európa Tanács Főtitkára valamennyi módosító indítványról értesíti az Európa Tanács tagállamait, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott, vagy a 37. Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a csatlakozásra meghívott Államot. 2. Minden módosítási indítványt közölni kell a Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottsággal (CDPC) is, mely az indítványozott módosítással kapcsolatos véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal. 3. A Miniszteri Bizottság megvizsgálja a módosító indítványt és a CDPC által előterjesztett véleményt, majd a nem tag szerződő államokkal folytatott konzultációt követően elfogadhatja a módosítást. 4. A Miniszteri Bizottság által a jelen Cikk 3. bekezdésében foglaltaknak megfelelően elfogadott valamennyi módosítás szövegét az elfogadás érdekében meg kell küldeni a Feleknek. 5. A jelen Cikk 3. bekezdésében foglaltaknak megfelelően elfogadott valamennyi módosítás az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy mindegyik Szerződő Fél értesítette a Főtitkárt a módosítás elfogadásáról.
A viták rendezése 1. A Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) tájékoztatni kell a jelen Egyezmény alkalmazásáról és értelmezéséről. 2. A Felek között a jelen Egyezmény alkalmazása és értelmezése tekintetében felmerülő bármely vita esetében a Felek a vitás kérdéseket tárgyalások vagy a választásuk szerinti bármely más békés eszközök útján törekednek elrendezni, ideértve az érintett Felek közötti közös megállapodás értelmében a vitának a Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottság elé vagy a vitában érintett Felekre kötelező döntést hozó választott bíróság elé, illetőleg a Nemzetközi Bíróság elé terjesztését is. Egyeztetés a Felek között 1. A Felek szükség szerint rendszeresen egyeztetnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék:
2. A Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottságot (CDPC) rendszeresen tájékoztatni kell az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetések eredményéről. 3. A CDPC szükség szerint elősegíti az 1. bekezdésben meghatározott egyeztetést, és a szükséges intézkedések meghozatalával segítséget nyújt az Egyezményt módosítani vagy kiegészíteni kívánó Feleknek. 4. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült költségeket megegyezés szerint a Felek viselik, kivéve, ha azokat az Európa Tanács átvállalja. 5. Az Európa Tanács Titkársága segítséget nyújt a Feleknek a jelen Cikkből származó jogkörök gyakorlásában. Felmondás 1. Mindegyik Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel felmondhatja a jelen Egyezményt. 2. A felmondás a Főtitkárhoz eljuttatott értesítés kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő naptári hónap első napján lép hatályba. Értesítések Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamokat valamint valamennyi, az Egyezményhez csatlakozott vagy a csatlakozásra meghívott Államot:
Fentiek hiteléül az erre kellőképpen felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.
Készült ……………, 2001. .……………….-án, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács levéltárában marad letétbe helyezve. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatot küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának, jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamoknak, valamint valamennyi az Egyezményhez történő a csatlakozásra meghívott Államnak. |
|||||
| ||
| ||
| ||
| WIGWAM főbejárat | elérhetőség | Oldal felépítése: 2.87 másodperc | Copyright © 2001 WIGWAM Minden jog fenntartva. | |
| ||
| ||
WIGWAM-szerver tárolás:
|
WIGWAM bannercsere rendszer |
a WIGWAM szerver-gépe:
|
